Alapszabály

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, a Dél-alföldi Regionális Közművelődési Egyesület korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya.  

ALAPSZABÁLY

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1./ Az egyesület neve: Dél-alföldi Regionális Közművelődési Egyesület (rövidítés: DARKE)

2./ Székhelye:Békéscsaba

3./ Címe:Luther u. 6.

4./ Működési területe: Dél-Alföld

5./ Az Egyesület célja:

1. Támogatja mindazokat a törekvéseket, amelyek egy-egy települést, kistérséget, Dél-alföldi régiót átfogó kulturális fejlesztésre irányulnak.

2. Összefogja, segíti a Dél-alföldön működő közművelődési intézményeket és civil szervezeteket, képviseli az ott dolgozók szakmai érdekeit.

3. Tevékenysége révén újszerű kezdeményezéseket indít a közművelődés területén, valamint eljuttatja a művelődési házakban, közművelődés területén dolgozóknak az aktuális, korszerű információkat.

Az Egyesület célja, feladata az 1997.évi CLVI. tv. 26.§. alapján:

• kulturális tevékenység,

• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

• kulturális örökség megóvása,

Az Egyesület közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyet az 1997.évi CXL. a közművelődésről szóló törvény 76.§. és 85.§. határoznak meg, illetve a törvény alapján a helyi és megyei önkormányzatoknak kell ellátnia.

6./ Az Egyesület tevékenysége:

A célkitűzések megvalósítása érdekében

• képzéseket és továbbképzéseket szervez,

• felnőttképzési tevékenységet folytat,

• feltárja és megismerteti a települések környezeti, szellemi, művészeti értékeit és hagyományait,

• segíti a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítését,

• elemzéseket, fejlesztő programokat készít és hasznosít a közművelődési tevékenységgel összefüggésben,

• megyei, regionális, országos, nemzetközi közművelődési rendezvényeket szervez,

• gyűjti, összesíti és továbbítja a közművelődési információkat,

• a szükségletek alapján munkacsoportokat hoz létre, amelybe külső szakembereket is felkér,

• kapcsolatot tart országos, regionális, megyei, kistérségi hatáskörű szervekkel, intézményekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal.

7./ Az Egyesület pártoktól függetlenül végzi tevékenységét, azoktól anyagi támogatást nem fogad el, és nem nyújt számukra, országgyűlési képviselőjelölt állítását és támogatását kizárja a tevékenységéből.

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen Alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásból.

II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

8./ Az Egyesület nyitott, tagja lehet az személy, aki az Egyesület célkitűzéseit elfogadja, és konkrét tevékenységével részt vesz valamilyen kulturális fejlesztő folyamatban. Az Egyesületbe történő ki és belépés önkéntes.

A tagfelvétel módja:

Új tagot a Közgyűlés vehet fel, döntését egyszerű szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással. A felvételhez a tagok közül egy személy ajánlása szükséges. Az a személy, aki felvételét kéri az egyesületbe, egy belépési nyilatkozatot tölt ki.

Az egyesület tagjai jogosultak:

• az Egyesület rendezvényein részt venni

• az Egyesület által biztosított kedvezményeket és szolgáltatásokat igénybe venni,

• szavazati jogukat gyakorolni az üléseken, felszólalni, javaslatot tenni,

• az Egyesület vezetőségének intézkedéseit megvitatni,

• az Egyesület teljes jogú tagjai választhatnak, vagy bármely egyesületi tisztségre választhatók.

Az egyesület tagjai kötelesek:

• az Egyesület tevékenységében és a közgyűléseken aktívan részt venni,

• az alapszabály rendelkezéseit, határozatait megtartani,

• tagdíjat fizetni, amelynek mértékét a Közgyűlés határozza meg.

9. Pártoló taglehet az a természetes vagy jogi személy, aki az Egyesület működéséhez rendszeres szakmai, anyagi vagy egyéb támogatást nyújt. Ez lehet belföldön vagy külföldön élő természetes vagy jogi személy.

A tagsági viszony keletkezésének és megszűnésének módja megegyezik az egyesületi tagsággal kapcsolatban az egyesületi alapszabályban leírtakkal. A pártoló tag jogai és kötelességei szintén egyenlőek az egyesületi tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, a pártoló tagnak nincs szavazati joga, és nem választható egyesületi tisztség betöltésére.

10. Az Egyesület tiszteletbeli tagjáváolyan személy választható, aki a közművelődés, a közösségi és közélet területén – gyakorlati, elméleti, irányító tevékenységével – kiemelkedő eredményeket ért el.

A tagsági viszony keletkezésének és megszűnésének módja megegyezik az egyesületi tagsággal kapcsolatban az alapszabályban leírtakkal.

A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei szintén azonosak az egyesületi tag jogaival és kötelességeivel, kivéve: a tiszteletbeli tagnak nincs szavazati joga és nem választható egyesületi tisztség betöltésére.

A tagság megszűnése

A tagság megszűnik kilépéssel, elhalálozással, kizárással. A kizárásra akkor kerül sor, ha a tag nem vesz részt aktívan az Egyesület munkájában, nem fizeti rendszeresen a tagdíjat, vagy az Egyesület alapszabályában megfogalmazottakkal ellentétesen tevékenykedik.

A kizárásról a vezetőség javaslata alapján a Közgyűlés dönt, egyszerű szótöbbséggel.

A tagság bármely okból történő megszűnése után a tag az Egyesülettel szemben anyagi követelést nem támaszthat.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

Az Egyesület tevékenységét szervei útján valósítja meg, amelyek a következők:

- Közgyűlés

- Vezetőség

- Ellenőrző Bizottság.

11. KÖZGYŰLÉS

a. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely az Egyesületbe felvett tagok összességéből áll, és az Egyesületet érintő minden kérdésben jogosult dönteni.

b. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• az Egyesület programjának meghatározása, az Alapszabály elfogadása és – módosítása.

• az Egyesület Vezetőségének és az Ellenőrző Bizottságnak a megválasztása – a költségvetés fő összegeinek megvitatása és jóváhagyása,

• dönt az egyesületi tagdíj fizetéséről és annak mértékéről

• dönt új tagok felvételéről, meglévő tagok kizárásáról

• dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

c. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése az 1977.évi CLIV.Tv.19.§-a alapján.

d. A Közgyűlést évente legalább egyszer – az éves munka értékelése és a további tennivalók megvitatása céljából – össze kell hívni. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike  szükségesnek tartja.

e. A Közgyűlést a Vezetőség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább hét nap időköznek kell eltelnie.

f. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább fele (+1 fő) jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges az Alapszabály módosításához, valamint az Egyesület feloszlatásának kimondásához.

Az Egyesület Vezetőségét titkosan választja, szavazattöbbséggel.

A határozatképtelenség miatt elhalasztott és 30 napon belül másodszorra is összehívott közgyűlés, az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.68.§.b./, élettársa a határozat alapján)

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b. pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

g. A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti, a határozat csak ezt követően válik érvényessé.

Az Egyesület megszűnik, ha feloszlatását a közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel kimondja, ha tagjainak száma 10 fő alá csökken, ha egy évnél hosszabb időn át nem működik.

Megszűnés esetén az egyesület vagyona átadásra kerül olyan más nonprofit szervezetnek,  intézménynek, amelynek fő célkitűzései megegyeznek jelen Egyesületével.

12. VEZETŐSÉG

A Vezetőség az Egyesület ügyintéző szerve, amely gondoskodik a program, a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Előkészíti az Egyesület éves munkatervét, a pénzügyi szabály betartásával gazdálkodik az Egyesület pénzével. A Vezetőség ügyrendjét maga határozza meg. A Vezetőség döntéseire a jelen Alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba betekintés rendje, szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

Tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek.

A Vezetőség kilenc tagból áll, melynek tisztviselői:

• elnök,

• titkár,

• vezetőségi tagok.

Az elnök feladata és hatáskörea Közgyűlés és a Vezetőség üléseinek előkészítése, megszervezése – az egyesület képviselete - .

A titkár feladata és hatásköreaz Egyesület szakmai tevékenységének szervezése, koordinálása – az Egyesület képviselete -.

A vezetőség tagjai segítik az egyesületi munka előkészítését, lebonyolítását, szervezését.

Az elnök és a titkár – együttesen és egymástól függetlenül is – mindkettő jogosult az egyesületet képviselni, társadalmi és állami szervek, illetve harmadik személy előtt.

A bankszámla fölött az aláírási jogot az Egyesület valamelyik képviselője (elnök vagy titkár) az ezzel megbízott vezetőségi taggal közösen gyakorolja.

A Közgyűlés a Vezetőség tagjait háromévente választja meg titkos szavazással.

A Vezetőség minimum öt tagja jelenléte esetén határozatképes. Ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni, úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 7 nap időköznek kell lennie.

A Vezetőség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokban az esetekben, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő.

A Vezetőség tagjai egymás között a feladatokat megoszthatják. A Vezetőség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik, melyet az elnök hív össze.

Az elnök köteles a Vezetőség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntés támogatók és ellenzők számaránya (lehetséges személye is).

A Vezetőség a két taggyűlés közötti időben jogosult dönteni minden olyan ügyben, ami nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe, döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen köteles beszámolni.

Mind a Közgyűlés, mind a Vezetőség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés esetében a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá, az elnök és a titkár azt követően záradékolja, a Vezetőség esetében értelemszerűen a jelenlévők hitelesítenek.

A Vezetőség elnöke köteles a Közgyűlés és a Vezetőség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettséget állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított hét napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek megküldeni.

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. (b) pont) élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

2. bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3. A Vezetőség tagjai amennyiben megbízatásuktól függetlenül és láthatóan jól elkülöníthető módon vállalnak és kapnak felkérést (projektvezetés, előadástartás, kutatásban való részvétel, tanácsadás), ezért a mindenkor adható tiszteletdíjban, útiköltségben részesülhetnek.

13. ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

Az Ellenőrző Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Ellenőrző Bizottság feladat- és hatásköre különösen:

– Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.

– Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.

– Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.

– Megvizsgálhatja ill. betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.

Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az Ellenőrző Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti az Ellenőrző Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, az Ellenőrző Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

Az ellenőrző bizottság működése

Az Ellenőrző Bizottság testületként jár el. Az Ellenőrző Bizottság három tagból áll. Elnökét és két tagját a Közgyűlés választja meg három évente, titkosan.

Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Ellenőrző Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. Az Ellenőrző Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

Az Ellenőrző Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - az Ellenőrző Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Ellenőrző Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

Az Ellenőrző Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.

Ha az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke az Ellenőrző Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.

A Bizottság köteles ellenőrizni az Egyesület gazdálkodását és arról a Közgyűlés előtt beszámolni.

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

1. a vezető szerv elnöke vagy tagja,

2. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik.

3. A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

4. Az a-c. pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA

Az Egyesület működésének anyagi forrásai

• a tagok által fizetett tagdíjak (a Közgyűlés döntése alapján)

• az egyesületi tevékenységből származó bevételek

• pályázatok útján nyert összege

• támogatók, pártoló tagok pénzbeli befizetése, adományai

V. VEGYES RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt(het) a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.

Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.

Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, szolgáltatások, egyéb tájékoztatók prospektusai, anyagai – az Egyesület székhelyén – bárki rendelkezésére állnak.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámoló) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).

Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

• a számviteli beszámolót,

• a költségvetési támogatás felhasználását,

• a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

• a cél szerinti juttatások kimutatását,

• a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

• a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

• a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való tekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

Az iratokba való tekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni.

Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyv valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

Az Alapszabályt a Dél-alföldi Regionális Közművelődési Egyesület tagsága 2014. május 14-én elfogadta.

Kocsis Klára

elnök