Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia

A DARKE elkészítette a Regionális Ifjúsági Stratégia első változatát. A társadalmi vita 2007. november 10 – 2008. április 15-ig tart. Ez alatt egyének, közösségek, szakemberek, magánemberek, szervezetek, intézmények, önkormányzatok, stb. kifejthetik véleményüket, jobbá tehetik azt akár konkrét, szövegszerű javaslataikkal is. Kérjük az e célra nyitott fórumban jelenítsék meg hozzászólásaikat.

Szervezetünk szívesen fogadja azokat a jelentkezőket is, akik szívesen részt vállalnak a vita összegzésében, a stratégia véglegesítésében.

Tervezet - vitaanyag
(1. variáció – „elemi stratégia”)

Készítette:
Dél-alföldi Regionális
Közművelődési Egyesület

1. Bevezetés

A Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia (RIS) és mellékletei, valamint a jövőbeni hozzá kapcsolódó cselekvési terv(ek) a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely megvalósítása során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a régió területén a fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatóak.

A stratégia olyan tervezet, elképzelés, amelyre a társadalom folyamatos változása miatt az ifjúság jogos érdekérvényesítése és szerepvállalása érdekében van szükség. A fiatalok életterét adó tényezők - a család, az iskola, a települési környezet, a különböző intézmények, civil szervezetek, a munkahely, a baráti társaságok - adják a változások tereit. Ehhez kapcsolódik a fiatalok szükségleti rendszere, amelynek a legfontosabb három pillére a család, az állam és a helyi társadalom, települési közösség. E területek segítése szükséges ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat környezetükben, és bekapcsolódjanak az aktív társadalmi életbe.

„A stratégiák, illetve a cselekvési tervek szempontjából megkerülhetetlen kérdés: ki a stratégia „tulajdonosa”, azaz ki felelős az azokban foglaltak megvalósításáért?

A válasz a „tulajdonos” a település önkormányzati képviselőtestülete, (megyei jogú városok esetében: közgyűlései), illetve a kistérségek tagtelepüléseinek vezetőiből (jellemzően a polgármesterekből, illetve a jegyzőkből) álló vezetőség. Az előbb említett testületek a felelősek ugyanis mindenért, ami az adott településen, kistérségben történik.

Természetesen van rá lehetőség – sok településen, kistérségben van is erre példa – hogy állampolgári közösségek, civil szervezetek, intézmények készítsenek ifjúsági stratégiát vagy cselekvési tervet. Munkájuknak azonban csak abban az esetben lesz eredménye, ha a képviselőtestület(ek) is megtárgyalják, illetve elfogadják a dokumentumokat. Az indok természetesen nem az, hogy egy-egy településen, kistérségben ne történhetne semmi a választott testületek jóváhagyása nélkül, sőt minél önállóbbnak kell(ene) lenniük a helyi közösségeknek. Az indok az, hogy a célok megvalósítását lehetővé tevő eszközök túlnyomó részéért ezek a testületek a felelősek, illetve ezek a testületek különösen nagy hatással tudnak lenni azokra. (Pl.: ifjúsági közösségi tér finanszírozása, kedvezményes lakásvásárlási hitel biztosítása, új munkahelyeket teremtő vállalkozások támogatása, stb.)”

„Minden stratégia, cselekvési terv kapcsán az adott település (térség) társadalmi-gazdasági helyzetéből, az önkormányzati képviselőtestületek(ek) szándékaiból és az ott lakó fiatalok igényeiből kell kiindulni. Semelyik „kiindulási szempontot” sem szabad figyelmen kívül hagyni,

Hiszen a társadalmi-gazdasági helyzet ismerete nélkül irreális célokat határozhatunk meg;

a képviselőtestület(ek) szándékainak beépítése hiányában nem biztos, hogy rendelkezésre állnak majd a szükséges anyagi források vagy a képviselőtestület(ek) nem lesznek hajlandó pl. átalakítani az oktatási intézmények pedagógiai programját; a fiatalok megkérdezése nélkül pedig egyáltalán nem biztos, hogy a meghatározott eszközökkel és módszerekkel valóban elérhetjük a céljainkat.” (Ifjúságsegítés, szerk.: Nagy Ádám, Belvedere, Palócvilág Alapítvány, Új Mandátum Kiadó, 2007.)

A regionalitás az ifjúsági stratégia szempontjából egyedi problémákat vet fel. Kié is a stratégia, ki a felelős, ki adhat, vállalhat garanciát a megvalósulásért?

Bár a fenti hivatkozások a települési illetve a térségi stratégiákról beszélnek, a regionális esetében is érvényesek az abban megfogalmazottak. A közigazgatás átszervezése előrevetíti ugyan a regionális önkormányzat létét, jelenleg azonban még nem beszélhetünk erről.

A stratégia a DARIT elfogadott dokumentuma lesz a jövőben, de az abban foglalt célok csak és kizárólag az önkormányzatok együttműködésén alapulva valósulhatnak meg. A DARIT a stratégia érvényességének időszakára együttműködésre lép a három megye önkormányzatával, illetve együttműködésre kéri fel a régió településének önkormányzatait. Az ifjúsági stratégia alapján a DARIT elkészíti, és évente felülvizsgálja cselekvési tervét.

Az együttműködési szándéknyilatkozatot aláíró önkormányzatok saját cselekvési tervet elfogadva, évente megvizsgálják a célok teljesülését, az azok érdekében tett intézkedéseiket. A DARIT évente „konzorciumi” tanácskozásra hívja meg önkormányzati partnereit a stratégiai célkitűzések szükséges módosítása érdekében.

A stratégia céljainak megvalósítása nem nélkülözheti a partnerséget a korosztályi és a segítői oldal, illetve az állami, az önkormányzati és a civil szféra között. A készülőben lévő Ifjúsági Törvény tervezete is ezt erősíti, főként az önkormányzati ifjúsági feladatkörök konkretizálásával, a normatív finanszírozás feltételeinek megteremtésével.

Az ifjúság nem probléma, hanem erőforrás, hosszú távú befektetés.

Az ifjúságról való felelősségteljes gondolkodás alapja, hogy velük, mint komplex jelenséggel, a fiatalokkal, mint önálló társadalmi csoporttal kalkulál. Az ifjúsági munkát az ifjúsággal együttműködve kell végezni, érdekképviseleti szervein keresztül bevonva őket, a korosztályt érintő, rájuk vonatkozó döntéshozatali mechanizmusokba.

A fiatalok általános szükségletei:

§ elemi szükségletek (család, táplálkozás, lakás, ruházat, egészséges természeti és normális társadalmi környezet)

§ tanulás, szellemi-, testi fejlődés

§ szakma, hivatás megszerzése

§ pályaválasztás, elhelyezkedés, munkavégzés

§ családalapítás

§ önálló lakáshoz jutás

§ megélhetés, tisztes jövedelem

§ társas élet, kapcsolatok, a szabadidő tartalmas eltöltése, rekreáció, regenerálódás

§ politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvétel, szerepvállalás

A fent említett szükségletek sorrendje változó, ezért a területi egységekre és korosztályokra jellemző problémákat a regionális helyzetelemzés (esetleg további ifjúságkutatás) alapján kell meghatározni. Csak erre építve határozhatja meg a stratégia a feladatokat és munkamegosztást, hogy kinek (privát vagy társadalmi szereplőnek) és milyen mértékben kell segíteni a szükségletek kielégítését.

A különböző felmérési módszerekkel feltárt konkrét szükségletek megállapítása alapvető feladat, hiszen ez alapján kapunk képet a célterületekről, a szükséges javításokról valamint a meglévő és alkalmazandó eszközökről, forrásokról.

„Valójában mi lehet a stratégiák, a cselekvési tervek tartalma?

A tartalom kapcsán mindenek előtt említést kell még tennünk egy szempontról: a stratégiák, cselekvési tervek szűk, illetve tág értelmezéséről.

Szűknek nevezhetjük azt az ifjúsági stratégiát, cselekvési tervet, amely kizárólag az ifjúsági szolgáltatásokra, az ifjúsági közösségekre és civil szervezetekre, illetve az ifjúsági munka módszertanára és eszközrendszerére koncentrál. Az ilyen jellegű stratégiák nem vagy csak rendkívül szűkszavúan tartalmaznak az oktatási, az egészségügyi, a szociális és gyermekjóléti, a közművelődési és a munkaerő-piaci területre vonatkozó fejlesztéseket.

Tág értelmezésű az a stratégia, illetve cselekvési terv, amely nem csak a célok meghatározása során lép ki az ifjúsági munka alapvető módszertani kereteiből (azaz pl. kimondja: legyenek egészségesebbek, okosabbak, stb. a fiatalok), hanem a megvalósítandó programok, fejlesztendő intézmények, szolgáltatások kapcsán sem kizárólag az ifjúsági szakterülettel számol. Az ilyen stratégia, illetve cselekvési terv sokkal hívebben reagál a fiatalok élethelyzetének sajátosságára: ők egyszerre, egy időben élnek boldog vagy boldogtalan családban, tanulnak jól vagy rosszul, dolgoznak, vagy keresnek munkát, azaz egyszerre, egy időben van szükségük több szakterület közös támogatására.

Véleményünk szerint a tág értelmezésű stratégiák, illetve cselekvési tervek szolgálhatják eredményesebben az egy-egy településen, kistérségben élő fiatalok életminőségének javulását, lehetőségeik bővülését. A szűk értelmezésű stratégiák és cselekvési tervek – bár elkészítésük és megvalósításuk sokkal kevesebb időt és emberei-anyagi erőforrást igényel – gyakorlatilag „magára hagyják” az ifjúsági szolgáltatásokat és az azokban dolgozó ifjúságsegítő szakembereket és azoktól, illetve tőlük várják a fiatalok mindennemű problémájának megoldását. Teszik ezt annak ellenére, hogy az ifjúsági munka természetszerűleg nem tudja megoldani egyedül az oktatási, az egészségügyi, a szociális és gyermekjóléti, a közművelődési és a munkaerő-piaci terület esetleges hiányosságaiból eredő problémákat.

A tág értelmezésű stratégiáknak és cselekvési terveknek legalább az alábbi területekre kell kitérniük:

oktatás, képzés (a helyi oktatási, képzési rendszer feltételeinek biztosítása, működtetése);
egészségügyi ellátás (testi és lelki egészségvédelem, prevenció, mentálhigiéné, gondozás, gyógyítás, kezelés);
szociális ellátás (települési szociálpolitika, családsegítés, gyermek- és ifjúságvédelem);
közművelődés, társas és közösségi élet (szabadidő, kultúra, sport, rekreáció, közélet, hitélet, egyesületi élet, önkéntesség feltételeinek biztosítása, kialakításának és működésének támogatása, stb.);
munkaerőpiac (oktatási, képzési területtel való együtt működés, munkaerőpiaci kereslet-kínálat, kihasználatlan gazdasági lehetőségek, stb.);
ifjúsági szolgáltatások (fiatalok igényeinek való megfelelés, a működés „társadalmasítása”, szükségletekre való reagálás, stb.);
érdekvédelem, érdekérvényesítés, érdekképviselet (gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése, érvényesülésének elősegítése, szükségletek és igények kielégítésének biztosítása, segítése a településen);
ifjúsági mobilitás, belföldi, nemzetközi kapcsolatok (az önkormányzat törekvései, meglévő kapcsolatai, lehetőségei szerint)
a települési gyermek- és ifjúsági munkát végző önkormányzati (munka)-szervezet (kialakítása, strukturálása és működésének biztosítása, a stratégiában lefektetettek végrehajtásában való kapacitálása, a szervezet nyílttá, nyilvánossá, a fiatalok és a végrehajtásban partnerszervezetek számára ismertté tétele);

a helyi ifjúsági szervezetek (támogatásuknak rendszere, a koncepcióban foglaltak megvalósításában való szerepük, az önkormányzattal való kapcsolatrendszerük).” (Ifjúságsegítés, szerk.: Nagy Ádám, Belvedere, Palócvilág Alapítvány, Új Mandátum Kiadó, 2007.)

A Dél-alföldi RIS az ifjúsági szolgáltatásokra, az ifjúsági közösségekre és civil szervezetekre, illetve az ifjúsági munka módszertanára és eszközrendszerére vonatkozóan a DARIT illetve a DARISZI célrendszerét fogalmazza meg, az egyéb területeken pedig épít az együttműködő önkormányzatok, szervezetek, intézmények feladatvállalására.

A kormány célul tűzte ki hosszú távú Nemzeti Ifjúsági Stratégia s az ehhez kapcsolódó rövidtávú cselekvési csomagok kidolgozását. A tervek szerint a prioritások közé tartozik az átláthatóság, vagyis a monitoring, a megfelelő ellenőrzése annak, hogy a források elérnek-e a célzott csoportokhoz. Erről rendszeresen, de minimum 3 évente tájékoztatást kér a kormány.

A RIS célrendszere a Nemzeti Ifjúsági Stratégia elkészültét követően felülvizsgálatra kerül, főként a forráshoz jutás érdekében célszerű a harmonizáció.

2. A stratégia jogforrásai

§ Az ENSZ egyezmények - Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény.

§ Az Európai Bizottság Fehér Könyve

§ Az Alkotmány, amely többek között kimondja, hogy az állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit.

§ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény.

§ Az ágazati jogszabályok alkalmazása.

§ Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv

§ A Dél-alföldi régió fejlesztési koncepciói, tervei, programjai

§ DKMT Eurorégió stratégiája

§ A régió önkormányzatai által elfogadott ágazati és szakmai koncepciók, stratégiai tervek, és határozatok.

3. Helyzetértékelés

3.1. Országos tendenciák

Az ifjúság helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni az országos, sőt európai társadalmi és demográfiai folyamatokat. Népességünk elöregedő, s csökkenő, továbbá a nyugat-európai államok többségéhez hasonlóan folyamatosan emelkedik az első házasságkötési életkor. Növekszik a házasságon kívüli (élettársi) kapcsolatban élők száma, és egyre gyakoribb a válás. Kitolódott a gyermekvállalás időpontja.

Tudomásul kell venni az európai integráció erősödő hatásait, a mobilitás meghatározó szerepét az ifjúság lehetőségeinek feltérképezésekor. Ezek együttesen az egyén, illetve a családok társadalmi helyzetének megváltozását jelentik (nemzedékek közötti és nemzedéken belüli mobilitás). Éppen ezért egyik legnagyobb kihívás az ifjúság helyben tartása, a települések, térségek népességmegtartása.

Általános tendencia, hogy a fiatalok egyre korábban válnak a fogyasztói társadalom aktív tagjaivá, illetve hosszabb ideig szerepelnek eltartottként, még akkor is, ha időszakonként és időlegesen munkát vállalnak. A Magyarországon élő fiatalok 34%-a már találkozott a munkanélküliséggel, mely a korosztályra komoly lélektani hatással bír.

A gazdasági aktivitás, a munkaerőpiaci beilleszkedés több évvel kitolódott, ami részben az oktatási rendszer reformjainak, részben a társadalmi folyamatok változásának köszönhető.

Ifjúságszociológiai megközelítésből, stratégiai tervezésünk szempontjából, az ifjúsági korosztályt a középiskolás kortól a „felnőtté válásig” - 14-30 éves korig - határozzuk meg.

Területi szegregáció (Magyarországon 47 hátrányos helyzetű kistérség van)
Nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége
Hátrányos helyzetű fiatalokra való odafigyelés

Demokráciában való részvétel és a közszereplés vállalása nem jellemző, hiátusként jelenik meg. Fontos a közös tevékenységek és a közös feladatvállalás növelése.

3. 2. Regionális jellegzetességek, sajátosságok:

"A Dél-alföldi régiót, mint Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű régióját sajátos sokszínűség jellemzi. E sokszínűség az ifjúsági szcenáriót is áthatja, mind az ifjúsági életmód és életforma, mind a személyes életkarrier-tervek és civil szervezetben kifejtett aktivitás, mind a jövőről való vélekedés és közéleti érdeklődés és motiváltság területén, ami meghatározza a régió különböző részein a fiatalok sebezhetőségét oktatásbeli, munkaerő-piaci és szabadidő terén egyaránt. A régióban 25 kistérség van, nélkülözhetetlen a szoros együttműködés a Teleházakkal, a Civil Házakkal és a kistérségi civil szervezetekkel.

A régiót a rendszerváltás utáni gazdasági és munkaerő-piaci átrendeződés erőteljesen megváltoztatta. Földrajzi (geopolitikai) elhelyezkedése szempontjából az „Európa Kapuja” szerep, a Budapesttől való távolság, azonosan esik latba, mint a Balkán (az olcsó munkaerő és ugyanakkor a folyamatos polgárháborús állapotok) közelsége. Mindezt bonyolítja, hogy a régió négy nagy városa (Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely) mellett a határok túloldalán hasonló méretű és fejlettségű települések (Temesvár, Szabadka, Újvidék, Arad, Zenta) vannak. A régiót egy sajátos gazdasági egységként értelmezni ma még nem lehet, ám a nemzetközi gazdaság napjainkban is már jelentősen befolyásolja a magyarországi fiatalok munkaerő-piaci lehetőségeit.

A hármashatár (Triplex Régió, DKMT Eurorégió) az ifjúsági szervezetek kapcsolati hálózatát nemzetközi együttműködésben erőteljesen meghatározza. A régiót ugyanakkor a határokon átívelő magyar-magyar kapcsolatok is erőteljesen jellemzik (a földrajzi értelemben vett Dél-alföld, Temesköz, Bácska, Tiszamente).

A régiónak sajátja, amit modern kifejezéssel multikulturalitásnak, más szavakkal a nemzetiségi kultúrák békés, elfogadó egymás mellett élésének és szimbiotikus egymásra hatásának nevezhetünk. A régiót alkotó számos kisebbség közül a román, a szerb és a szlovák a legnagyobb. E tényezők a fiatalok kulturális hagyományait, gyökereit meghatározzák, ugyanakkor színesítik a régió kulturális életét és a civil szervezetek alkotta palettát.

A régióban számos felsőoktatási intézmény működik [Szegedi Tudományegyetem (Szeged), SZTE Mezőgazdasági Kara (Hódmezővásárhely), Kecskeméti Főiskola (Kecskemét), Tessedik Sámuel Főiskola (Szarvas, Békéscsaba), PTE Tanítóképző Főiskolai Kar (Baja)], amik nagymértékben hatnak a fiatalok életére. E sajátos életstíluscsoport (az egyetemisták-főiskolások) erős fogyasztói tömbként (és célközönségként) jelenik meg a régió gazdaságában."
(Jancsák Csaba, 2005. Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés)

3. 3. A régióban jelentkező főbb problémák a helyzetelemzés alapján

§ Önkormányzatok, szervezetek forráshiánya

§ Koncepciók hiánya

§ A „régió tudat” hiánya (tervezési ellentmondások, ellenérdekeltségek...)

§ Közösségi terek hiánya, megszűnése

§ Passzív, befogadói attitűd a szabadidő eltöltés területén

§ Fiatalok közéleti passzivitása

§ Tanyán élők elszigetelt helyzete

§ Együttműködés hiánya ifjúsági szervezetek között, elszigeteltség

§ Alacsony mobilitás

§ Kommunikációs problémák

§ Infokommunikációs eszközök hozzáférési esélyei különbözőek

§ Ifjúsági irodák hiánya

§ Az esélyegyenlőség hiánya

§ Magas a pályakezdők munkanélküliek száma

§ Alacsony a működő önkormányzati ifjúsági bizottságok száma

4. Jövőkép – célrendszer

4. 1. Vertikális célok

A régió ifjúságügyben feladatot vállaló szereplőinek hatékony, folyamatos együttműködése.

Az ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek, önkormányzatok, intézmények és szakemberek segítséget és forrásteremtési lehetőséget kapjanak a jövőben ahhoz a munkájukhoz, amely során a felnövekvő generációt képessé teszik, saját jövőjének felelős alakítására.

A Dél-alföldi régióban élő fiatalok jobb életkörülményeink biztosítása, életesélyeinek növelése, speciális programokon keresztül történő társadalmi reintegrációja.

A fiatalok közösségi aktivitásának növelése, amely a társadalmi szervezetek növekvő számával, a vállalkozások, munkalehetőségek bővülésével, a rendszeres szabadidős programok gyarapodásával, az életminőség javulásával, a választott életpálya és a konstruktív életvezetés esélyének növekedésével mérhető.

4. 2. Horizontális célok (ágazati célok)

4.2.1. Pályakezdés, otthonteremtés

A munkába állás és az otthonteremtés, családalapítás összefügg. Az önkormányzatoknak segítenie kell ezeket.
Különböző foglalkoztatáspolitikai eszközök bevonásával törekedni kell a fiatalok minél hatékonyabb munkába vonására.
Ahhoz, hogy a megszerzett tudás ne váljon használhatatlan tudássá, fontos, hogy a fiatalok képesek legyenek alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez, tisztában legyenek a piac elvárásaival, ehhez igazodva válasszanak képzési területet.
A település- és gazdaságfejlesztés során a döntéshozók vegyék számításba a korszerű tudással, ismeretekkel rendelkező fiatalokat, mint a humánerőforrás bázisát.

4.2.2. Oktatás, képzés, nevelés

A fiatalok helyben tartásához alapfeltétel a magas színvonalú oktatás és képzés biztosítása (mind az iskolákban, mind az iskolarendszeren kívüli képzésekben, tanfolyamokon, klubokban).
Napjaink piacvezérelt társadalma egyfajta attitűdváltást igényel. A hatékonyabb képzés érdekében segíteni kell a pályaorientációt, és szakemberek bevonásával lehetőséget kell teremteni a fiatalok számára a minél szélesebb körű tájékozódáshoz, tanácsadások igénybevételéhez.
Biztosítani kell a zökkenőmentes átmenetet a képzésből a munka világába.
Törekedni kell az oktatási rendszert elhagyó fiatalok számának csökkentésére.
Biztosítani kell az esélyegyenlőséget, akár szociális, akár értelmi, testi vagy területi alapú az egyenlőtlenség.
Nemcsak a diákoknak van szükségük (az iskolában elsajátítható tudáson túl) folyamatos képzésre, hanem a velük foglalkozó szakembereknek is.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalok környezettudatos nevelésre.

4.2.3. Egészségügy, testkultúra

A szellemi és testi egészség a legfőbb érték, ezért erősíteni kell ennek tudatosabb megjelenítését, amelyhez megfelelő motivációt és kommunikációt kell bevezetni és széles körben alkalmazni.
Tudatosítani kell a fiatalokban az egészség megőrzés, egészségfejlesztés és betegségmegelőzés fontosságát.
Esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására.
A sportolás alternatívát nyújt a káros szenvedélyekkel szemben és az egészségmegőrzés szempontjából is kiemelten fontos, ezért a fiatalok igényeinek megfelelően kell fejleszteni a sportolásra, illetve a szabadidő aktív eltöltésére alkalmas területeket.
Támogatni kell az egészséges életmód szemléletének meghonosítását. Kiemelt figyelmet érdemel a szociálisan, vagy egészségileg hátrányos helyzetben lévő csoportok egészségvédelme.
Az egészséges élet alapja a tiszta környezet. Kiemelt fontosságú a környezetvédelemi problémák iránti fogékonyság, a környezeti nevelés széleskörű elterjedése, a felnövekvő generációk környezet- és természetvédelmi gondolkodásának, szemléletének fejlődése, felelősségtudatuk erősítése.

4.2.4. Állampolgári részvétel, aktivitás

Támogatni kell a politikai pártoktól független ifjúsági szervezetek létrejöttét, fejlesztését, a fiatalok önszerveződéseit és újszerű kezdeményezéseit.
Fontos, hogy a fiatalok tanulják meg az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés megfelelő formáit és sikeres eljárásmódjait, fejlesszék állampolgári képességeiket.
Fontos a fiatalok közötti esélyegyenlőség megvalósulása.
Támogatni kell a fiatalok önkifejezését és kreativitását szolgáló kezdeményezéseket.

4.2. 5. Kultúra, idegenforgalom

A szabadidő tartalmas eltöltése, a kulturális rendezvények nem csupán a szellem és a test táplálékaként foghatók fel, hanem mint prevenció, mint alternatíva a nem kívánt időtöltési formákkal szemben.
Preferálni kell az egészséget támogató és a tartalmas értéket nyújtó programokat.
Támogatni kell a hagyományőrzésre, kultúraközvetítésre irányuló rendezvényeket, programokat.
Támogatni kell a közbiztonságra, közrendre irányuló kezdeményezéseket.
Támogatni kell a nemzetközi ifjúsági és szakmai együttműködési formákat, az ifjúsági cseréket, a testvérvárosi kapcsolatokat, és ezek hálózati szintű együttműködését.
Az aktív és hasznos ifjúsági élethez megfelelő közösségi tereket kell biztosítani.
Fejleszteni kell a jelenlegi közművelődési intézmények és más szervezetek által fenntartott közösségi tereket.
Az ifjúsági korosztály tekintetében óriási szerepe van a hatékony és hiteles kommunikációnak, ezért biztosítani kell a megfelelő információáramlást a korosztály és más társadalmi csoportok között.
Napjainkban a média hatása nagymértékben befolyásolja a fiatalok fejlődését, viselkedését, ezért fontos a valódi, pozitív értékek közvetítése.

5. Stratégiai terv – regionális prioritások – a helyzetelemzésben meghatározott kitörési pontokra építve:

5.1.Közösségfejlesztés - fiatalok aktív társadalmi részvételének erősítése és ifjúsági közösségi terek fejlesztése

A meglévő ifjúsági intézményi hálózat erősítése nélkülözhetetlen a célok eléréséhez.
A nagyobb városokban, a kistérségi központokban, kistérségi ifjúságfejlesztői identitással rendelkező ifjúsági információs és tanácsadó iroda létrehozásának szükséges.
Elő kell segíteni az olyan programok, rendezvények létrejöttét, ahol a fiatalok interaktív, alkotó módon vonódnak be az eseményekbe, nem pedig passzív, „fogyasztói” magatartást erősítik.
Az ifjúsági közösségi tereket újrateremteni, a meglévőket fejleszteni kell, az ifjúsági szakma kritériumrendszerének szigorú érvényesítésével; alacsony küszöb, igazodó nyitva tartás, fiatalok bevonása, ergonómiai, biztonsági előírások betartása, saját kezdeményezéseket támogató hely.
A tanyán élő fiatalok összetartozásának, közösségének erősítése, tanyai ifjúsági közösségi terek teremtésével lehetséges. Szükséges a meglévő, „volt Klebelsberg iskolaépületek” felújításának, közösségi térré, tudásházzá alakításának támogatása, ezekben teleházak, és nem-formális képző helyek kialakítása.
Szükség van speciális programokra, mint például tanyai iskolabusz járatok indítása, a tanyai szolgáltató központok kialakítása, valamint a szociális szolgálatok fejlesztése, a hatékony működés feltételeinek megteremtése. Hosszú távon célszerű a feltételbővítés nem programszerű, hanem folyamatos biztosítása.

5.2.Forrásfelvétel erősítése

A régió szervezetei körében kiemelt igény jelentkezik a programfinanszírozásra, a tárgyieszköz-fejlesztésre és a különböző speciális programokra, például táboros témakörökben, ezt a pályázatok kiírásánál figyelembe kell venni.
Az önkormányzatok esetében is a fő problémát az anyagiak hiánya jelenti. Ahhoz, hogy az ifjúságügy ne problémaként jelentkezzen, elengedhetetlen egy kiszámítható finanszírozási rendszer kidolgozása. (IT tervezet)
A Fiatalok Lendületben program népszerűsítésére törekedve, részben az eseti ifjúsági kezdeményezések, fejlesztési folyamatok megerősítése a cél, részben a nemzetközi mobilitás elősegítése, a jó példák cseréje, partnerkapcsolatok kiépítése. Segítséget kell nyújtani, hogy a Program forrásait a hátrányos helyzetű kistérségek is egyre inkább ki tudják használni, illetve, hogy a pályázó, pályázni tudó szervezetek köre bővüljön. A Youth Program keretében a kistérségi együttműködésekben megvalósult ifjúsági kezdeményezéseken kialakult kapcsolati hálózatok később vidékfejlesztési programoknak alapjait is képezhetik.
Meg kell vizsgálni, mint forrásteremtési lehetőséget, a Leader program és az ifjúsági kezdeményezések együttműködési felületeit.
A régióban működő civil szervezetek forrásfelvevésének egyik korlátja, a szervezeten belüli humánerőforrás utánpótlásának hiánya. A szervezetek fejlesztése, a fiatalok bevonása a civil szervezetek tevékenységébe a régió ifjúsági szakembereinek fontos feladata. Ez az egyik legjelentősebb együttműködési felület a DARISZI, és az NCA között.

5.3.Települési ifjúsági munka elismertetése

A régióban működő nonprofit szektort vizsgálva megállapítható, hogy a civil szervezetek többsége elszigetelten működik, az együttműködések, a települési/kerületi, kistérségi és regionális szintű érdekképviselet még nagyon gyenge alapokon áll. Fontos az együttműködések ösztönzése.
Azon településeken, ahol az önkormányzat az ifjúságügyek civil szervezethez történő „kihelyezése” mellett döntött, elengedhetetlen az ifjúságügyi szakember jelenléte. A működési és a programok szervezéséhez szükséges költségek biztosításához az önkormányzat és a feladatvállaló szerződéskötése nyújtson garanciát.
A kisebb települések számára a kistérségi központokban legyen elérhető ifjúságsegítő szakember, aki segíti a települési munkát e területen.
Készüljön el a települések, kistérségek ifjúsági cselekvési terve, mely a feladatokat számba véve felelősöket, határidőket, forrásokat is megjelöl.
Fontos olyan programok kezdeményezése és támogatása, amely az ifjúság bevonására irányul minden helyi társadalomfejlesztési folyamatba, amely épít a fiatalok innovációs készségére, ugyanakkor a hagyományok ismeretét, tiszteletét segíti elő.
Támogatandó minden, az egészséges települési, és regionális identitás kialakítására lehetőséget biztosító, a fiatalok aktív részvételével zajló fejlesztő program.

5.4.Nem-formális pedagógia módszertanának elismertetése

Az utóbbi évek kutatásaiból nyilvánvalóvá vált, hogy a munkaerőpiac igényeire, a társadalmi változások generálta képzési, nevelési kihívásokra az oktatási rendszer egyedül, önmagában képtelen megfelelni. Az oktatási intézmények szerepe gyengül, míg a kortárscsoportoké felerősödik. Számos a munkaerőpiacon, és az életben nélkülözhetetlen egyéni és szociális kompetencia elsajátítására a kortárscsoportokban, iskolarendszeren kívül nyílik lehetőség. Erősíteni kell mindazon szereplőket (ifjúságsegítők, animátorok, nem-formális képzők, képző intézmények, szabadidő pedagógusok), tágítani a rendelkezésükre álló működési teret, akik megteremtik a nem-formális tanulás környezetét.
A kockázatvállalás erősítése (biztonságosabb közegben, kis lépésekkel), a tapasztalati tanulás útján, a nem-formális pedagógia, az ifjúságsegítés eszközeivel megtapasztalható. Az alkotó projekteken át megélt ifjú kort minden fiatal számára biztosítani kell.

5.5.Hálózatépítés

A 2000-ben létrehozott regionális ifjúsági szolgáltató iroda hálózat öt éve része a régió fejlesztő életének, beágyazottsága erős, regionális gondolkodása a tervezésben, fejlesztésben, a forráselosztási rendszerében is megmutatkozik. Mindezek révén a DaRISZI az DARFÜ komoly, regionális társadalomfejlesztési tapasztalatokkal rendelkező, támogató partnere lehet a regionális identitás erősítése prioritás, programok nyelvére történő lefordításában.
A Dél-alföldi régió civil bázisa nagyon erős és motivált, amit megerősítenek a Mobilitás és az NCA működésének és pályázatainak információi és adatai is; bár a regionális különbségek itt is jellemzőek. Az együttműködést segítheti a regionális cselekvési-fejlesztési terv, az ifjúsági szolgáltató rendszer szorosabb, network-szerű együttműködése és a (megoldásra váró) állami finanszírozásrendszer.
Támogatandó és megismertetésre érdemes minden jó példát felmutató hazai és nemzetközi mintaprojekt.
A „felnőtt világnak” a fejlesztési tervek kidolgozásába komolyabban be kell vonni az ifjúsági szcenárió résztvevőit, tulajdonképpen magát az ifjúságot.
A régió fejlesztési tervének egyik prioritása a hálózatok létrejöttének támogatása, fejlesztése. Az ifjúsági terület regionális szinten működő szakemberi, szervezeti, és szolgáltatási hálózattal rendelkezik (multiplikátorok, EuroDesk hálózat, ifjúsági referensek), és számos civil hálózattal tart folyamatos szakmai kapcsolatot (teleházak, ifjúsági irodák, CISZOK, Esélyek Háza).Továbbra is fontos a szakértői hálózatok generálása, fejlesztése; aregionális hálózatok aktivizálása; különböző szakmai egyeztetések az ifjúsági szakma képviselői között; illetveregionális konzorciumi partnerségek erősítése.

5.6.Nemzetközi mobilitás – európai polgár szerep erősítése

A nemzetközi mobilitás nagyobb mértékű kihasználása, egyéni és közösségi szinten a régió fiataljai előtt már jelenleg is nyitva álló lehetőség. Ösztönözzük a sikeres pályázati programok kidolgozását, további nemzetközi projektek megvalósulását.
A testvér-települési kapcsolatokat újabb tartalommal tölthetik meg az ifjúsági együttműködések. Ez a kapcsolati tőke 5-10 éven belül a települések javát szolgáló, gazdasági előnyre váltható. Fontos, hogy a testvér-települési látogatások során, fiatalok, ifjúsági szakemberek, helyi ifjúsági párbeszédrendszerek képviselői is résztvevői legyenek egy-egy delegációnak.
Erősíteni szükséges az ifjúsági szakemberek idegen nyelvtudását (különösen az angolt), számos nemzetközi programba nyelvi korlátok miatt félnek belevágni a szervezetek.

5.7.HÍD – határ menti ifjúsági együttműködések a DKMT Eurorégióban

Régiónk egyik fő kitörési pontja a „Balkán kapuja” szerepkör. A jelenlegi is élő határokon átnyúló ifjúsági és civil kapcsolatok ennek a fejlesztési folyamatnak erős gerincét fogják képezni a jövőben, így ezeket meg kell erősíteni.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió széleskörű határmenti kapcsolatok építését teszi lehetővé. A kapcsolatteremtést erősíti a közös nyelv megléte. Építeni kell a határon átnyúló, már meglévő ifjúsági civil szervezeti hálózatra, a DKMT Eurorégió Ifjúsági Szövetségére.
Az ifjúsági szakemberek, a fiatalok között kiépülő kapcsolati, szervezetei hálózat, később gazdasági versenyelőnyöket is jelenthet. A kapcsolatépítési folyamat megerősítésének az Youth program a jelenleginél nagyobb mértékű kihasználása is egyik eszköze lehet.
A Dél-alföldi régióhoz hasonlóan mind a Vajdaságban, mind az erdélyi megyékben megtalálhatóak a teleházak, és az ifjúsági információs és tanácsadó irodáknak hálózatai. Ezáltal lehetőség nyílik az un. „tükör programok” lebonyolítására.
Az országos elemzések szerint a Duna alsó szakaszának kistérségei kevésbé fejlettek mindkét teljes régió (Dél-alföld, Dél-dunántúl) viszonylatában. Az ifjúság bevonásával célszerű helyi társadalomfejlesztési folyamatokat kezdeményezni a dél-dunántúli régióval közösen. Ezt a folyamatot a DDRISZI, és a DARISZI közötti, több éves ifjúságfejlesztési szakmai kapcsolat elősegítheti.

5.8.Dél-alföldi Regionális Hálózatfejlesztő Fórum

A regionális ifjúsági szolgáltató feladatokat ellátó iroda jelenlegi infrastruktúrája nagy vonalakban kielégítőnek mondható, a kubatúra azonban felvet problémákat, elsősorban a helyigény (helyiségigény) megoldása a sürgető feladat (képzőtér, megfelelően kialakított tájékoztató-ügyféltér nincs, s a jelenlegi irodai térszerkezet mellett azokat szinte lehetetlen létrehozni). A feladatkör betöltéséhez mindenképpen szükséges a helyiségigény rendezése.
Az ifjúsági szolgáltató irodák (helyi és regionális) működésének szakmai fejlesztési irányait meghatározza az úgynevezett Civil Szolgáltató Központokkal, a Teleházakkal és a települési önkormányzatokkal való fokozott kapcsolati rendszer kialakítása, és a helyi ifjúsági munka koordinációs szereplőjévé válás (katalizátor szerep). Mindehhez azonban az önkormányzatoknak (bizottsági, közgyűlési és polgármesteri szinten) és a politikai szereplőknek (egységesen) fokozott figyelmet kell fordítani a szervezett és a szervezeteken kívüli ifjúságra egyaránt. Fontos a megfelelő és állandó források, tervezhető és kiszámítható pályázati lehetőségek biztosítása a hiányzó közösségi terek megteremtésére, fejlesztésére, fenntartására.
A DARISZI-ben önálló feladatkör legyen a hálózatfejlesztő munkatársi státusz.
A DARISZI koordinálásban működik a Dél-alföldi Regionális Hálózatfejlesztői Fórum. Mindezek alapot teremtenek ahhoz, hogy a regionális hálózatépítésben az említett hálózatokon és a RISZI-n keresztül az ifjúsági szervezetek is részt vállalhassanak.

A stratégia megvalósulása nem kizárólag a régió szereplőin múlik, egyéb feltételek egyidejű teljesülésétől is függhet. A Dél-alföldi régió ifjúságügyének esélyei az alábbiak teljesülésével jelentősen növekednének:

Információs társadalom

A korosztály elérésének egyik eszköze a virtuális közösségek építése, fejlesztése, amelyre az ifjúságsegítő szakembereket fel kell készíteni. Fontos, hogy az ezeket a feladatokat ellátó szervezetek, intézmények (Teleházak, eMagyarország pontok, könyvtárak) rendelkezzenek ifjúságsegítői ismeretekkel.
Az információhoz nehezen hozzáférők (kis települések, hátrányos helyzetű fiatalok) nehézségek, hátrányok jelentkeznek e területen. Előrelépést az egyéni hozzáférések és a nyilvános közösségi hozzáférések támogatásával, fejlesztésével lehet elérni.
A DARISZI – a DARFÜ-vel együttműködésben fejlesztett – regionális ifjúsági portálját tovább kell fejleszteni az ifjúsági szakemberek virtuális közösségi találkozási helyeként, ugyanakkor segíteni kell maguk a fiatalok virtuális közösségbe szerveződését is. Mindezeket szükséges megjeleníteni a régió Információs Társadalomfejlesztési Stratégiájában.

Jogszabályi háttér megteremtése

Önkormányzati törvény módosítása. (Kötelező ifjúsági szakfeladatok, ifjúsági célok-normatív támogatás)
Az ifjúsági törvényt megalkotása, források hozzárendelése a feladatokhoz.
A szakma (ifjúságsegítés) ismertségének elismertségének erősítése.
Egyértelmű szakmai kompetenciák meghatározása (ifjúsági referens, ifjúságsegítő, pedagógus).
A szakmai fogalomrendszer egyértelmű definiálása, ismertté tétele.
Az ifjúsági munka aktív médiajelenlétének megteremtése, erősítése, kiszélesíteni a pozitív ifjúsági kezdeményezések propagandáját (sikeres közösségek bemutatása, lehetőségek, jó megoldások, programok). Pozitív sajtóvisszhang által az ifjúsági szervezetek presztízsének emelése.
Önkéntesség elismerése (motiváció)
Érdekeltség felkeltése, elismerés.

A vertikális és horizontális célok megvalósítása valamennyi ágazatban és szakterületen ifjúsági korosztályi érdekeket és egyúttal össztársadalmi érdekeket szolgálnak.

6. Összegzés

A Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia lehetőséget ad a szemléletváltásra, és részterületeken történő továbblépésre. Évenként módosítani nem csak lehetséges, de valószínűleg szükséges is a kulturális-társadalmi, gazdasági és jogi változások miatt. A koncepcióban megfogalmazott kritériumok figyelembevételével indokolt és szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a konkrét feladatokat, hozzárendelhető forrásokat, a felelősöket és az időkereteket.

Kiemelten kell segíteni és támogatni az egyedi, speciális és modellértékű programokat, ifjúsági projekteket(bűnmegelőzésre, esélyegyenlőségre, foglalkoztatás növelésre irányuló programok; speciális nevelési igényű gyerekek képző-fejlesztő programjai), amelyek együttműködésre, esélyegyenlőségre, illetve érdekképviseletre irányulnak.

Az ifjúsági koncepció megvalósítása csakis, különböző szintű együttműködésekkel, aktív partneri viszonyban valósítható meg, ezért különös hangsúlyt kell fektetnünk a közös munkára, a feladatok megosztására. Az ifjúsági feladatokat az önkormányzatok, az intézmények szakembereinek a közreműködésével és a civil szervezetekkel együttműködve kell megvalósítani.

A Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia olyan stratégiai terv, amely - figyelembe véve az országos és európai uniós folyamatokat – a régióban élő fiatalok életminőségének javítására irányul az elkövetkező években. A stratégia megalapozza a ráépülő cselekvési tervet.

A dokumentum letölthető az alábbi linkre kattintva:

del_alfoldi_regionalis_ifjusagi_strategia elemi_strategia.doc